A dō azaz „út” kanji Takeda Tokimune kalligráfiája 1966 körül. Kezdődik egy újabb szemeszter, amely új kihívásokat, új lehetőségeket hozz magával. Éppen ezért a blogon is igyekszem újabb és újabb formátumokat kipróbálni. Ahogy én is olvasgatok a neten, egyre többször találok olyan cikkeket, amik…

Elsőévesként a japán szakon elég sok „bölcsész tölteléktárgyunk” volt, ami nem hogy Japánhoz, de úgy alapvetően a távol-keleti kultúrákhoz sem kapcsolódott sehogyan sem, ilyen volt a filozófiatörténet, a stilisztika és a retorika (ami egy az egyben a gimis magyarórák hangulatát adta vissza) vagy…

Emlékszem, még lelkes kezdőként teljesen lenyűgözött az a japán nyelv, amit az edzésen használtunk. A vezényszavak, a technikák, testrészek nevei... Szivacsként szívtam magamba a terminológiát, szinte ittam minden japán szót, amit nagy tudású mestereink kiejtettek a szájukon, olyan…

Az előző részben egy újabb izgalmas állítást kezdtünk el vizsgálni Steven R. Cunningham A Brief Look at the "Root Arts" of Judo*  című irományáról. Mint eddig megtudhattuk, Mochizuki Minoru nem Takeda Sōkaku, hanem Ueshiba Morihei tanítványa volt (később pedig maga is aikidō néven oktatta az…

Korábban már írtam egy cikket Steven R. Cunningham A Brief Look at the "Root Arts" of Judo*  című irományáról, amelyben a jūdō történetéről közöl igazságnak beállított baromságokat. Akkor a nyolcéves jūdōzseni ninjamester esetét vettem górcső alá, ám mint írtam, számos állítás van még, ami…

A harcművészeti „szakirodalom” egyik legnagyobb hibája (itthon és külföldön egyaránt), hogy sokszor a szájhagyomány útján terjedő, ellenőrizetlen és hiteltelen forrásokból (azok megkérdőjelezése nélkül) átvett információkat tartalmaznak, melyek közül szép számmal akadnak bődületes baromságok is. A…

Néhány hete (vagy már hónapja talán, repül az idő) megosztottam ezt a videót a facebookon, amolyan gondolatébresztő jelleggel. Aztán a tények találkoztak a belemagyarázással...

Na jó, az alcímmel talán picit túloztam, de tény, hogy megtörtént egy face reveal.

Ha megpróbálunk kicsit utánanézni a jūjutsu vagy a jūdō történetének, hamar megtaláljuk azt a „köztudott tényt”, hogy ezeknek a rendszereknek az őse, a misztikus yawara művészete volt. De valóban igaz ez? És ha igen, akkor mégis milyen küzdőművészet lehetett az a bizonyos yawara és mit jelent a név?

Fiatal, lelkes laikusként sok kérdőjelet okozott számomra a japán és kínai harcművészetek mezsgyéjén portyázó kempō illetve másik verziójában kenpō megnevezése és átírása. A japán fonológia sötét erdejében, a rōmaji mocsarában vakon botorkálva a leghajmeresztőbb, lidércfényes elméletek láttak…