Úgy néz ki, 2022 egy nagyon erős év a japán történelemmel, kultúrával, harcművészetekkel foglalkozó könyvek terén. Csak itt a blogon említettük a legjelentősebb szamuráj háborús krónika, a Heike monogatari magyar fordítását, a halloweeni különkiadásban kitértünk Lafcadio Hearn japán…

Funakoshi Gichin a Shōtōkan karate irányzat alapítómestere, akit a „modern karate atyja” címmel is szoktak illetni. Még ha egyes nézetek szerint ezt nem is azért érdemelte ki, mert korának legkiemelkedőbb mestere volt, az tagadhatatlan, hogy a karate, ennek az addig jóformán ismeretlen, távoli és…

A dō azaz „út” kanji Takeda Tokimune kalligráfiája 1966 körül. Kezdődik egy újabb szemeszter, amely új kihívásokat, új lehetőségeket hozz magával. Éppen ezért a blogon is igyekszem újabb és újabb formátumokat kipróbálni. Ahogy én is olvasgatok a neten, egyre többször találok olyan cikkeket, amik…

A Wadō-ryū karate-iskolának sok jellegzetessége van. Ezek közül az egyik, inkább nyelvészeti, mint technikai különlegesség az alapítómester vezetékneve. Az itthoni és külföldi írásokban egyaránt megesik, hogy a stílusalapító Ōtsuka Hironori 大塚博紀 vezetékneve sokszor egy h-betűvel megtoldva, Ohtsuka…

Elsőévesként a japán szakon elég sok „bölcsész tölteléktárgyunk” volt, ami nem hogy Japánhoz, de úgy alapvetően a távol-keleti kultúrákhoz sem kapcsolódott sehogyan sem, ilyen volt a filozófiatörténet, a stilisztika és a retorika (ami egy az egyben a gimis magyarórák hangulatát adta vissza) vagy…

Emlékszem, még lelkes kezdőként teljesen lenyűgözött az a japán nyelv, amit az edzésen használtunk. A vezényszavak, a technikák, testrészek nevei... Szivacsként szívtam magamba a terminológiát, szinte ittam minden japán szót, amit nagy tudású mestereink kiejtettek a szájukon, olyan…

Te is észrevetted már? Hogy mit? Megmutatom, mire gondolok. Nézzük meg néhány harcművészeti alaptechnika (ütések, rúgások, dobások stb.) japán elnevezését: tachi, tsuki, uchi, keri, harai, otoshi, taoshi, karami, sabaki, makikomi, kaeshi, uke, nage, katame, shime, wakare stb. A felsoroltak közül…

A korábbi cikkekből már megtudhattuk, egy átlagos japánnak 2136 kanji ismerete szükséges, melyeknek írásképét, jelentését, különböző olvasatait, sőt, még új jelentésekkel bíró összetételeit is el kell sajátítsa. Ráadásul ne felejtsük el, hogy két szótagírás is született az idők során, a hiragana és…

Korábban már volt szó a japán nyelv magánhangzóiról, ma azonban kicsit specifikusabban, a hosszú magánhangzók (japánul chō-on 長音) világát szeretném kicsit részletesebben bemutatni, mert mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban problémás szokott lenni a használatuk – pontosabban annak hiánya.

Korábban már ajánlottam filmet itt a blogon, ami a szektává váló harcművészetek témakörét járta körbe (elég groteszk, de azért humoros módon). A témánál maradva, ma egy könyvet szeretnék ajánlani mindenkinek, akit érdekel ez a világ, bár azt is el kell ismernem, ez most egy kicsit más lesz. Mert…