Egy korábbi bevezető posztban már kifejtettem, miért fontos, hogy megkülönböztessük a rövid és hosszú magánhangzókat a japán nyelvben, és hogy ezeket jelöljük is írásban, ha igényes szakmai anyagot akarunk letenni az asztalra. Jogosan merülhet fel viszont a kérdés, hogy mégis hogyan lehet ezt…

A Wadō-ryū karate-iskolának sok jellegzetessége van. Ezek közül az egyik, inkább nyelvészeti, mint technikai különlegesség az alapítómester vezetékneve. Az itthoni és külföldi írásokban egyaránt megesik, hogy a stílusalapító Ōtsuka Hironori 大塚博紀 vezetékneve sokszor egy h-betűvel megtoldva, Ohtsuka…

Korábban már volt szó a japán nyelv magánhangzóiról, ma azonban kicsit specifikusabban, a hosszú magánhangzók (japánul chō-on 長音) világát szeretném kicsit részletesebben bemutatni, mert mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban problémás szokott lenni a használatuk – pontosabban annak hiánya.

Az első részben átnéztük, milyen magánhangzók vannak a japán nyelvben. Ideje picit elmerülni most a mássalhangzókban is, amivel egyszer és mindenkorra lezárhatjuk, mi számít autentikus japán szónak és mi nem.

Az első részben röviden áttekintettük a latin betűs átírás kialakulását Japánban és részletesen foglalkoztunk a legelterjedtebb átírási módszerrel a Hepburn-átírással.  A japán nyelvbe bevezető cikksorozatom, a latin betűs átírásról szóló második részében a fonetikai átírásoknál maradva, a…

Fiatal, lelkes laikusként sok kérdőjelet okozott számomra a japán és kínai harcművészetek mezsgyéjén portyázó kempō illetve másik verziójában kenpō megnevezése és átírása. A japán fonológia sötét erdejében, a rōmaji mocsarában vakon botorkálva a leghajmeresztőbb, lidércfényes elméletek láttak…

Amikor itt Magyarországon – vagy úgy eleve nyugaton – Japánról, a japán nyelvről vagy japán kifejezésekről beszélünk, rögtön felmerül a japán nyelv latin betűs átírásának kérdése és problémája is. Ezt a latin betűs átírást nevezzük japánul rōmajinak ローマ字 azaz szó szerint „róma[i] írásjegyeknek” és…