Korábban már volt szó a japán nyelv magánhangzóiról, ma azonban kicsit specifikusabban, a hosszú magánhangzók (japánul chō-on 長音) világát szeretném kicsit részletesebben bemutatni, mert mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban problémás szokott lenni a használatuk – pontosabban annak hiánya.

Te is észrevetted már ugye? A harcművészeti technikákban bizonyos szavak néha zöngés néha pedig zöngétlen mássalhangzóval kezdődnek: a jūdōban van ashi barai 足払 de ott a harai goshi is 払腰; van harai goshi 払腰 de ott a koshi guruma 腰車 is; van koshi guruma 腰車 de ott a kuruma gaeshi 車返 is – sokáig…

Az első részben átnéztük, milyen magánhangzók vannak a japán nyelvben. Ideje picit elmerülni most a mássalhangzókban is, amivel egyszer és mindenkorra lezárhatjuk, mi számít autentikus japán szónak és mi nem.

Az első részben a Hepburn, a második részben pedig az abból kialakult Hyōjunshiki és magyaros átírásokról volt szó.  A japán nyelvbe bevezető cikksorozatom, a latin betűs átírásról szóló harmadik részében az eddigi fonetikai (hangzást) követő átírások után, most  a fonológiai (eredeti írásmódot…

Fiatal, lelkes laikusként sok kérdőjelet okozott számomra a japán és kínai harcművészetek mezsgyéjén portyázó kempō illetve másik verziójában kenpō megnevezése és átírása. A japán fonológia sötét erdejében, a rōmaji mocsarában vakon botorkálva a leghajmeresztőbb, lidércfényes elméletek láttak…