A korábbi cikkekből már megtudhattuk, egy átlagos japánnak 2136 kanji ismerete szükséges, melyeknek írásképét, jelentését, különböző olvasatait, sőt, még új jelentésekkel bíró összetételeit is el kell sajátítsa. Ráadásul ne felejtsük el, hogy két szótagírás is született az idők során, a hiragana és…

Korábban már volt szó a japán nyelv magánhangzóiról, ma azonban kicsit specifikusabban, a hosszú magánhangzók (japánul chō-on 長音) világát szeretném kicsit részletesebben bemutatni, mert mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban problémás szokott lenni a használatuk – pontosabban annak hiánya.

Tegnap este tanultam-gyakoroltam kicsit a kanjikat. Szótanuló-kártyák, meg ilyen-olyan programok ide-oda, én maradok a jó öreg papír-ceruza kombónál. Egyrészt jobban megmarad ha leírom, másrészt kellemes zenével egész jól kikapcsol, mikor csak úgy, kicsit elmélyülök az írásjegy-írásban. Bár a…

A japán harcművész-irodalomban állandó dilemmának tűnik, főleg a jūjutsu, ju-jitsu, jiu-jitsu, jiu-jutsu stb. kapcsán, hogy akkor most a jutsu vagy a jitsu alak a helyes? Jūjutsu, kenjutsu, taijutsu, ninjutsu és karatejutsu, vagy pedig jūjitsu, kenjitsu, taijitsu, ninjitsu, karatejitsu? Erre…

Akit érdekelt a harcművészeti terminológia, talán az írásjegyeknek is utánanézett. Ilyenkor sokszor meglepődve tapasztalhatta, hogy ugyanaz a kanji egyik vagy másik technika nevében teljesen más kiejtés kap. Így lehet például, hogy míg a karate 空手 mint „üres kéz” szóban a kéz te-ként ejtendő, a…

A japán írásrendszer három különböző írásból épül fel. Ezek a kanji a hiragana és a katakana (ez utóbbi kettőt összefoglaló néven kananak nevezzük). Ma Japánban mindhárom írásrendszert egyszerre használják, mindháromnak megvan a maga szerepe. Cikksorozatom első részében a kanjikkal ismerkedhettek…