Japán harcművészetek, nyelvészet, történelem, és minden, amit a sensei nem mondott el...


2022. június 03. 09:00 - Budō Baka

Oh, hát honnan a H, Ohtsuka?!

A Wadō-ryū karate-iskolának sok jellegzetessége van. Ezek közül az egyik, inkább nyelvészeti, mint technikai különlegesség az alapítómester vezetékneve. Az itthoni és külföldi írásokban egyaránt megesik, hogy a stílusalapító Ōtsuka Hironori 大塚博紀 vezetékneve sokszor egy h-betűvel megtoldva, Ohtsuka…

Tovább
Szólj hozzá!
2022. február 18. 09:00 - Budō Baka

Miért használnak a japánok kanjit?

Nem lenne egyszerűbb megoldás a magolás helyett?

A korábbi cikkekből már megtudhattuk, egy átlagos japánnak 2136 kanji ismerete szükséges, melyeknek írásképét, jelentését, különböző olvasatait, sőt, még új jelentésekkel bíró összetételeit is el kell sajátítsa. Ráadásul ne felejtsük el, hogy két szótagírás is született az idők során, a hiragana és…

Tovább
3 komment
2022. január 21. 09:00 - Budō Baka

Hosszú magánhangzók a japán nyelvben

Mert van, amikor fontos a hosszúság

Korábban már volt szó a japán nyelv magánhangzóiról, ma azonban kicsit specifikusabban, a hosszú magánhangzók (japánul chō-on 長音) világát szeretném kicsit részletesebben bemutatni, mert mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban problémás szokott lenni a használatuk – pontosabban annak hiánya.

Tovább
Szólj hozzá!
2021. április 18. 10:00 - Budō Baka

A japán hangokról II.

Hány mássalhangzó van és mire kell figyelni?

Az első részben átnéztük, milyen magánhangzók vannak a japán nyelvben. Ideje picit elmerülni most a mássalhangzókban is, amivel egyszer és mindenkorra lezárhatjuk, mi számít autentikus japán szónak és mi nem.

Tovább
Szólj hozzá!
2020. augusztus 07. 09:00 - Budō Baka

A japán írásrendszer: rōmaji III.

Nihonshiki, kunreishiki és a wāpuro átírás

Az első részben a Hepburn, a második részben pedig az abból kialakult Hyōjunshiki és magyaros átírásokról volt szó.  A japán nyelvbe bevezető cikksorozatom, a latin betűs átírásról szóló harmadik részében az eddigi fonetikai (hangzást) követő átírások után, most  a fonológiai (eredeti írásmódot…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. július 24. 09:00 - Budō Baka

A japán írásrendszer: rōmaji II.

Hyōjunshiki és a magyar tudományos átírás

Az első részben röviden áttekintettük a latin betűs átírás kialakulását Japánban és részletesen foglalkoztunk a legelterjedtebb átírási módszerrel a Hepburn-átírással.  A japán nyelvbe bevezető cikksorozatom, a latin betűs átírásról szóló második részében a fonetikai átírásoknál maradva, a…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. július 17. 19:28 - Budō Baka

Kempō vagy kenpō? Shimbun vagy shinbun? Hammi vagy hanmi?

A szótagzáró „n” esete a bilabiális zárhangokkal és James Curtis Hepburnnel

Fiatal, lelkes laikusként sok kérdőjelet okozott számomra a japán és kínai harcművészetek mezsgyéjén portyázó kempō illetve másik verziójában kenpō megnevezése és átírása. A japán fonológia sötét erdejében, a rōmaji mocsarában vakon botorkálva a leghajmeresztőbb, lidércfényes elméletek láttak…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. július 10. 11:02 - Budō Baka

A japán írásrendszer: rōmaji I.

A latin betűs írás és a Hepburn

Amikor itt Magyarországon – vagy úgy eleve nyugaton – Japánról, a japán nyelvről vagy japán kifejezésekről beszélünk, rögtön felmerül a japán nyelv latin betűs átírásának kérdése és problémája is. Ezt a latin betűs átírást nevezzük japánul rōmajinak ローマ字 azaz szó szerint „róma[i] írásjegyeknek” és…

Tovább
Szólj hozzá!
Japán harcművészetek, nyelvészet, történelem, és minden, amit a sensei nem mondott el...
süti beállítások módosítása