Hosszas várakozás után végre megjelent a TKT legújabb száma, érdekesebbnél érdekesebb tanulmányokkal.

Az előző bejegyzésben mindenki megismerkedhetett a japán számokkal. A mai részben ezen tovább haladva a számlálószavakról fogok röviden szót ejteni, hogy ezzel is bővítsük az ismereteinket.

Az első (és talán egyetlen) amit japán nyelven jól (vagy kevésbé jól) megtanulunk a harcművészetekben, az a számolás. De miért van, hogy amíg egyes stílusokban shi és shichi számot kiabálunk, más edzéseken az már yon és nana? Kinek van igaza, hogy számoljunk tíz fölött, mit keresnek itt (már megint)…

Gyakran hallottam karatésoktól, edzőtársakról. hogy a Kyokushinkai stílust „kiokushin”-nak hívják. Aztán ahogy többet tudtam japánul, egyre inkább zavarni kezdett a dolog.

Az első részben röviden áttekintettük a latin betűs átírás kialakulását Japánban és részletesen foglalkoztunk a legelterjedtebb átírási módszerrel a Hepburn-átírással.  A japán nyelvbe bevezető cikksorozatom, a latin betűs átírásról szóló második részében a fonetikai átírásoknál maradva, a…

Fiatal, lelkes laikusként sok kérdőjelet okozott számomra a japán és kínai harcművészetek mezsgyéjén portyázó kempō illetve másik verziójában kenpō megnevezése és átírása. A japán fonológia sötét erdejében, a rōmaji mocsarában vakon botorkálva a leghajmeresztőbb, lidércfényes elméletek láttak…

Ha megkérdezzük valamelyik (bármelyik) karatemestert, harcművészt „Mit jelent az, hogy kyokushinkai?” valószínűleg ugyanazt a választ fogjuk kapni: „Találkozás a végső igazsággal”. De valóban ezt jelenti a Kyokushinkai 極真会 összetétel? Ha pedig nem, akkor mi lehet a név igazi jelentése, amiről…

A japán harcművész-irodalomban állandó dilemmának tűnik, főleg a jūjutsu, ju-jitsu, jiu-jitsu, jiu-jutsu stb. kapcsán, hogy akkor most a jutsu vagy a jitsu alak a helyes? Jūjutsu, kenjutsu, taijutsu, ninjutsu és karatejutsu, vagy pedig jūjitsu, kenjitsu, taijitsu, ninjitsu, karatejitsu? Erre…