Korábban már volt bejegyzés a Távol-keleti Tanulmányok tudományos folyóiratról, amelyben egyetemi kutatók, professzorok tudományos publikációi olvashatók. Pont mint a Natureben, csak ezt kifejezetten a távol-keleti, japán, kínai, koreai, mongol stb. kultúra iránt érdeklődők számára.
Bizony már eltelt egy év (el is felejtettük megünnepelni a blog szülinapját), és ismét megjelent a TKT 2020-as évfolyamának második száma – persze korábban megjelent az első is, de abban nem voltak harcművészeti témájú publikációk, így az minket nem érint.
Ami újabb jó hír és nagy változás, hogy a Távol-keleti Tanulmányok teljes eddigi sorozata digitálisan is felkerült az Open Journal Systems (OJS) felületére. Az OJS egy tudományos publikációs felület, amely különböző folyóiratokat gyűjt össze és tesz hozzáférhetővé – nagyjából úgy, mint az academia.edu, annyi különbséggel, hogy itt nem tölthet fel mindenki azt, amit akar, továbbra is komoly szakmai minőségellenőrzésen mennek keresztül a megjelent cikkek.
Mindez számunkra sok mindent jelent, többek között azt is, hogy most már nem a teljes számot kell letöltenie annak, akit csak egy tanulmány érdekel: minden szám minden tanulmánya egyesével fel lett pakolva a rendszerbe, így minden 2009 óta megjelent tanulmány egyenként elérhető (ha netán valakit érdekel, miért nem voltak új posztok a tavaszi időszakban, nos ezért, mert ezzel én lettem megbízva). Ez amúgy azért is nagyon jó, mert így már Google-keresés alapján is megtalálhatók az egyes tanulmányok.
Ahogyan tavaly, idén is kigyűjtöttem az tanulmányokat, amik a harcművészetekkel, vagy a harcművészetekhez kapcsolódó témákkal foglalkoznak. Innentől kezdve mindig fent lesznek a legfrissebb anyagok, a címekre kattintva pedig letölthetitek pdf-ben az adott tanulmányt, hogy azonnal el is olvashassátok:
A kardtechnikák után kicsit elmerülhetünk a jogban, ki és milyen feltételek mellet tarthatott magánál kardot egyáltalán, és mikor használhatta azt. Mert bizony a „régi szép időkben” sem lehetett csak úgy gyilkolni egymást kisbicskával meg blökiszeletelővel….
A jūdō után most a jūjutsu magyarországi iskoláival, annak japán és magyar nyelvű elnevezéseivel foglalkozik ez a tanulmány. Egyben bemutatja, hogyan lehetne a Magyar Sport Ju-Jitsu szövetség számára egy egységes, minden iskola által használható terminológiát létrehozni.
A cím önmagáért beszél, ebben a tanulmányban tovább folytathatjuk a kínai vívásban való elmélyülést.
A tanulmány röviden összefoglalja a jūdōtechnikák magyar nyelvű elnevezéseinek kialakulását, majd elmondja, miért nem felelnek meg az eredeti japán jelentésnek, és hogyan lehetne ezen segíteni.
Egy fiatal és ígéretes sinológus (kína-kutató) kolléga érdekes írása a kínai harcművészetekről. A műben röviden bemutatja a középkori kínai hadviselés legfontosabb tankönyvét a Wǔbèizhì 武備志 („A harci felkészítés krónikája”) című művet majd lefordítja és elemzi annak kardvívással foglalkozó fejezetét.
2016/2, 47–85: Hornos Dániel: Jog a középkori Japánban – a Kamakura-kori bukehō.
Hornos Dániel kiváló fiatal kutató, senpaiom volt egyetemen, most japán tolmács és tanári állása mellett pedig doktori tanulmányait végzi az ELTÉ-n az edo-kori szamuráj jogrendszerről és törvénykezésről. Ebben a munkájában a legelső shōgun által kormányzott, a „szamurájok hajnalának” is tekinthető Kamakura-kor, szamurájokra vonatkozó törvénykezését ismerhetjük meg.
2015/2, 27–74: Szabó Balázs: Bevezetés a szamurájok oktatásába: Yamaga Sokō Bukyō shōgakuja.
A címben szereplő mű elemzése és fordítása található meg ebben a tanulmányban. Yamaga Sokō munkássága kiemelkedően fontos, ugyanis az általa megteremtett filozófiai iskola volt az alapja mindannak, amiből mind Hagakure, mind pedig később a Bushidō gondolatvilága kialakult. Ebben a tanulmányban konkrétan mindenki által ismert bushidō gondolkodás megszületésének lehetünk tanúi.
Yamaji Masanori az ELTE Japán tanszékének alapítója, illetve a hazai kendō megalapításában is szerepe volt, ezzel együtt pedig a magyarországi harcművészet-kutatás pionírjaként is tisztelhetjük. Ebben a munkájában a bunbu ryōdō 文武両道 azaz a „kard és ecset két útja” eszményével foglalkozik, valamint egy általános bevezetést nyújt a harcművészet kutatás alapjaiba.
2013/1-2, 151–171: Szabó Balázs: Követni a halálba: szamuráj-öngyilkosságok a 17. századi Japánban.
Ha szamurájok, akkor természetesen harakiri (vagy seppuku?) ezt mindenki jól tudja. A tanulmány viszont lerántja a leplet a negédes, cseresznyevirágos szamuráj romantikáról, és megtudhatjuk hogyan alakult ki, jött divatba, majd pedig lett betiltva a szamuráj öngyilkosság intézménye.
2012/1-2, 163–191: Szabó Balázs: A hadtudomány oktatása a kora-újkori Japánban.
A címből nem derül ki, de ez egy nagyon fontos forrásanyag: a tanulmány Japán legelső „harcművészeti lexikonját” a Honchō bugei shōden-t 本朝武芸小傳 („Országunk harcművészetének rövid története) mutatja be, és a legelső, hadtudományról (heihō 兵法) szóló fejezet teljes magyar fordítását is megtalálhatjuk benne.
2010/1, 135–144: Szabó Balázs: Shushigaku – A tokugawa-japán „hivatalos” filozófiája.
Érdekes eszmetörténeti összefoglalás arról, hogyan határozta meg a neo-konfuciánus filozófia az általános szamuráj gondolkodást – mert nem csak a bushidō létezett, sőt…
A legelső japán jūjutsu iskola, a Takenouchi-ryū 竹内流 egyik tekercsének elemzése található, amiből kiválóan megmutatkozik, hogyan hatottak egymásra az iskolák.
A megjelent könyvek elérhetőek a legtöbb városi könyvtárban, távol-keleti kutatásokkal foglalkozó egyetemek gyűjteményében, de a Távol-keleti Intézet honlapján digitálisan is fent van, ingyen letölthető bárki számára. Mindenkit bátorítok, hogy nézzen bele:
http://tavolkeletiintezet.elte.hu/index.php?menu=periodika
Mindenkinek jó művelődést, továbbra is inkább ezeket olvassátok, mint az álomvilágban élő wannabe-japán kóklerek, szamuráj romantikától csöpögő „tomkrúzos” fantazmagóriáit.
Mata ne! またね！
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.