Már bőven haladó jūjutsuka voltam, amikor kiegészítésként először kezdtem bele a karate tanulásába, első-másodéves egyetemistaként. A jūjutsu dōjōmból velem együtt hárman voltunk, akik végül kikötöttünk ugyanabban a Kyokushin karate dōjōban, így mi voltunk azok, akik a karatén kívül már tudtak…

A dō azaz „út” kanji Takeda Tokimune kalligráfiája 1966 körül. Kezdődik egy újabb szemeszter, amely új kihívásokat, új lehetőségeket hozz magával. Éppen ezért a blogon is igyekszem újabb és újabb formátumokat kipróbálni. Ahogy én is olvasgatok a neten, egyre többször találok olyan cikkeket, amik…

Az első részben elmeséltem élményemet a taiji mesterrel, aki először mutatta meg a misztikumot, a második részben pedig arról írtam, hogyan jutottam el a misztikum megértéséhez. A sorozat lezáró részében további elmélkedés, a tanulságok levonása következik, illetve annak a kérdésnek a…

Az előző rész tartalmából: hősünket legyőzte a gonosz taiji mester a rejtélyes qi-varázslatával. Megpróbált továbblépni, megbékélve a múlttal, ám a qi (japánul ki) ereje ismét útját állta. Folytatjuk az emlékezést-elmélkedést, kíméletlen önmegvallással és pofátlanul elfogult, nyalizós ajnározással…

Korábban már írtam egy cikket Steven R. Cunningham A Brief Look at the "Root Arts" of Judo*  című irományáról, amelyben a jūdō történetéről közöl igazságnak beállított baromságokat. Akkor a nyolcéves jūdōzseni ninjamester esetét vettem górcső alá, ám mint írtam, számos állítás van még, ami…

Ahogyan az európai lovagi eposzok, úgy a japán szamurájlegendák is tele vannak természetfeletti erőkkel, mágikus fegyverekkel, gonosz szellemekkel, sárkányokkal meg mindenféle szörnyetegekkel. Halloween-i különkiadásunkban a japán kultúra egy sajátos, a harcművészetekhez ezer szálon kötődő…